11/2015. A TMTSZ elnökének indítványa alapján: A Küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta 16 igen szavazattal, az ellenőrző bizottság 2014. évi végső jelentését. Nem szavazat és tartózkodás nem volt.

12/2015. A TMTSZ elnökének indítványa alapján: A Küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta 16 igen szavazattal, a 2014. évi gazdálkodási, közhasznúsági jelentést. Nem szavazat és tartózkodás nem volt.

13/2015. A TMTSZ elnökének indítványa alapján: A Küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta 16 igen szavazattal, a 2015. évi feladattervet. Nem szavazat és tartózkodás nem volt.

14/2015. A TMTSZ elnökének indítványa alapján: A Küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta 16 igen szavazattal, az Alapszabály IV. FEJEZET A SZÖVETSÉG KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE módosítását. Nem szavazat és tartózkodás nem volt.

Miszerint:

A törlendő fejezetrész szövege:

„IV/4. A Szövetség tagegyesületein és tagjain keresztül, azok munkájának koordinálásával – az alábbi közfeladatokat látja el együttműködőként, közreműködőként, mint közhasznú tevékenységeket:

a) tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása;

b) a katasztrófákra való felkészülés;

c) a katasztrófák elleni védekezés és helyreállítás, újjáépítés;

d) a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában következményeinek felszámolásában való részvétel;

e) baleset megelőzési tevékenység;

f) a helyi közrend, a közbiztonság védelme;

g) áldozatvédelmi, kegyeleti tevékenység;

h) közlekedésbiztonsági tevékenység;

i) állat-, környezet-, és természetvédelmi tevékenység;

j) a polgárok és javaik védelme;

k) az állami és önkormányzati vagyon megóvásában való részvétel.

IV/5. A Szövetség az alábbi jogszabályokban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi tevékenységét:

a) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény2. § (2) bekezdése előírja: „A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.”.

A 4. § r) pontja szerint: „önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;”

33. §(1) „Az önkéntes tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette.

(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni.

r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;

(3) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.

(4) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében

a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,

b) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,

c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,

d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltás vezető intézkedésének megfelelően működik közre.”

b)A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény1. § (1) bekezdés szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A (2) bekezdés szerint minden állampolgárnak és személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

A 2. § (1)-(2) bekezdése kimondja: (1) „A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

(2) A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat, az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.”

A 18. §(1) bekezdése szerint: „Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.”

c)Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése szerint a települési önkormányzat feladatai:

13. §(1) „A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

17. Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;”

Ugyanezen fejezet részbe az alábbi szöveg kerül:

A beillesztendő fejezet szövege:

„V/4. A Szövetség tagegyesületein és tagjain keresztül, azok munkájának koordinálásával – az alábbi közfeladatokat látja el együttműködőként, közreműködőként, mint közhasznú tevékenységeket:

a) tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása;

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

2. § (2) bekezdése előírja: „A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.”.

A 4. § r) pontja szerint: „önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;”

33/C. §107 (1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében

a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,

d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.

b) a katasztrófákra való felkészülés;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

12. § (1) bekezdései szerint: A felkészülés és a megelőzés időszakában a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően:

a) biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg,

b) biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban,

18. § (1) bekezdései szerint: „Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek, az önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezetek részt vehetnek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában.

(2) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vehetnek részt.

c) a katasztrófák elleni védekezés és helyreállítás, újjáépítés;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

1. § (1) bekezdés szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat.

A (2) bekezdés szerint minden állampolgárnak és személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

d) a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában következményeinek felszámolásában való részvétel;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

1. § (1) bekezdés szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A (2) bekezdés szerint minden állampolgárnak és személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

e) a helyi közrend, a közbiztonság védelme;

f) állat-, környezet-, és természetvédelmi tevékenység;

g) a polgárok és javaik védelme;

h) az állami és önkormányzati vagyon megóvásában való részvétel.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése szerint a települési önkormányzat feladatai:

13. §(1) „A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;”

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

3. § E törvény alkalmazásában:

5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

8. Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

9. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

16. § A polgármester a településen a védekezés során:

a) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet,

b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét,

e) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását,”

15/2015. A TMTSZ elnökének indítványa alapján: A Küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta 16 igen szavazattal, az Alapszabály V. FEJEZET A SZÖVETSÉG TAGSÁGA módosítását. Nem szavazat és tartózkodás nem volt.

Miszerint:

Az Alapszabály tervezet V. Fejezetének A SZÖVETSÉG TAGSÁGA V/1. A tagsági viszony feltételei b) pontja az alábbi mondattal egészül ki:

„Az elnökség a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.”

Az Alapszabály tervezet V. Fejezetének A SZÖVETSÉG TAGSÁGA V/1. A tagsági viszony feltételei b) pontjából az alábbi mondat törlésére kerül sor:

„A tagfelvételről a küldött taggyűlés a jelentkezést követően a soros ülésen dönt. A tagsági viszony a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.”

Az Alapszabály tervezet V. Fejezetének A SZÖVETSÉG TAGSÁGA V/3. A tag kötelességei: pontja az alábbi c) ponttal egészül ki:

„c) Az éves tagdíj összege 6.000. Ft. azaz hatezer forint. A tagdíj befizetési módja átutalással történik. A tagdíj összegéről a küldöttgyűlés a tárgyévi küldöttgyűlésen határozatot hoz.”

Az Alapszabály tervezet V. Fejezetének A SZÖVETSÉG TAGSÁGA V/4. A tagsági viszony megszűnése: 2) bekezdéséből az alábbi mondat törlésére kerül sor:

„A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.”

Az Alapszabály tervezet V. Fejezetének A SZÖVETSÉG TAGSÁGA V/4. A tagsági viszony megszűnése: 2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.”

Az Alapszabály tervezet V. Fejezetének A SZÖVETSÉG TAGSÁGA V/5. A tagsági viszony megszűnése: bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]”

Az Alapszabály tervezet V. Fejezetének A SZÖVETSÉG TAGSÁGA V/5. A tagsági viszony megszűnése: az alábbi mondat törlésére kerül sor:

„Az Egyesület bárki által igénybe vehető szolgáltatásai:

- a Szövetség által szervezett rendezvényeken való részvétel, Tolna Megyei Szent Flórián Nap, Tolna Megyei Összevont Tűzoltóverseny,

- a tagszervezetek által szervezett rendezvényeken való részvétel, gróf Széchényi Ödön diák tűzoltó verseny, diák tűzoltó tábor, Tűzkakas diák tűzoltó verseny

- a Szövetség által szervezett, támogatott képzéseken való részvétel

- tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok ellátáshoz tanácsadás

- A Szövetség tagságán kívüli szervezeteknek és magánszemélyeknek is biztosítja közhasznú szolgáltatásait.”

16/2015. A TMTSZ elnökének indítványa alapján: A Küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta 16 igen szavazattal, az Alapszabály VI. FEJEZET A SZÖVETSÉG BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONKEZELÉSE módosítását. Nem szavazat és tartózkodás nem volt.

Miszerint:

Az Alapszabály tervezet VI. Fejezetének A SZÖVETSÉG BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONKEZELÉSE VI/2. A költségvetési támogatás: pontjából az alábbi mondat törlésére kerül sor:

„A tagok tagdíjat kötelesek fizetni, melynek legkisebb összegét a küldött taggyűlés határozza meg.”

Az Alapszabály tervezet VI. Fejezetének A SZÖVETSÉG BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONKEZELÉSE VI/2. A költségvetési támogatás: IV/9. pontja az alábbiak szerint módosul:

„A Szövetség ügyletei számlavezető pénzintézetnél történő lebonyolításához az elnök a titkárral közösen az alelnök és egy tag jogosult aláírásra. A bankszámla feletti rendelkezésre a Szövetség elnöke önállóan jogosult.”

17/2015. A TMTSZ elnökének indítványa alapján: A Küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta 16 igen szavazattal, az Alapszabály VIII. FEJEZET A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI módosítását. Nem szavazat és tartózkodás nem volt.

Miszerint:

Az Alapszabály tervezet VIII. Fejezetének A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI VIII/1. d) pontja az alábbiak szerint módosul:

„A küldött taggyűlést az elnökség hívja össze. Annak időpontjáról és napirendjéről a megtartása előtt legalább 15 nappal a küldött taggyűlés valamennyi meghívottját elektronikus úton meghívóval értesíteni kell. Amennyiben a küldött taggyűlésre írásos anyag készül, azt a meghívóval együtt valamennyi tagnak meg kell küldeni véleményezésre elektronikus úton. A kiküldött elektronikus meghívóra és kapcsolódó dokumentumok fogadására az érintettek visszaigazolást tesznek. Írásban kell elkészíteni a Szövetség költségvetését, az éves munkáról szóló beszámolóját, a munkatervét, a közhasznú szervezet éves beszámolóját, valamennyi személyi kérdésben a döntést igénylő anyagot, valamint az alapszabály módosításának javaslatát, illetve a Szövetség munkáját alapvetően befolyásoló dokumentumokat.”

Az Alapszabály tervezet VIII. Fejezetének SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI VIII/5. pontja az alábbi mondattal egészül ki:

„Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.”

Az Alapszabály tervezet VIII. Fejezetének A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI VIII/5. pontjából az alábbi mondat törlésre kerül:

„Minősített többség szükséges a Szövetség megszűnésének, valamint más szövetséggel való egyesülésének, MTSZ-be való lépésének kimondásához, az alapszabály módosításához.”

Az Alapszabály tervezet VIII. Fejezetének A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI VIII/9. pontja az alábbi f) és i) ponttal egészül ki:

f) Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

i) A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.”

Az Alapszabály tervezet VIII. Fejezetének A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI VIII/12. pontja az alábbiak szerint módosul:

Készítette: