TM TŰZOLTÓSZÖVETSÉG

 

“Az állampolgárnak joga van a biztonsághoz”

 

                                                                                                         

 

 

 

 

 

 

 

 

TOLNA MEGYEI TŰZOLTÓSZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- 2017. –


I. FEJEZET

 

BEVEZETŐ

 

 

I/1.

 

A Tolna Megyei Tűzoltószövetség (továbbiakban: Szövetség)Tolna Megye tűzvédelme és katasztrófavédelme érdekében tevékenykedő jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek önkéntes társulása révén létrehozott társadalmi szervezet, amely a mindenkori érvényben lévő tűz- és katasztrófavédelmi és más kapcsolódó jogszabályok és azok végrehajtására kiadott rendelkezésekben megfogalmazottak szerint, a rendelkezésre álló, személyi és tárgyi feltételek függvényében képviseli tagságának érdekeit, oly módon, hogy - tagságának egyetértésével - elsődleges célként és feladatként jelöli mega tűz elleni védekezést, a műszaki mentést, valamint a  katasztrófa elhárítást és az ezekhez kapcsolódó megelőző feladatok végrehajtásának elősegítését.

A Szövetség a hatályos jogszabályokat figyelembe véve segíti a tűz- és katasztrófavédelmi érdekek érvényre juttatását.

A Szövetség az 1893-ban létrehozott és 1945-ben rendelettel megszüntetett Tolna Vármegyei Tűzoltó Testületek Szövetsége utódjának tartja magát.

A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

 

II. FEJEZET 

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

II/1.A szervezet elnevezése: Tolna Megyei Tűzoltószövetség

II/2.A szervezet székhelye: Szekszárd, Mikes u. 16-22.

II/3. A szervezet működési területe: Tolna Megye területe.

II/4.A szervezet pecsétje: Körbélyegző körben felirattal:

Tolna Megyei Tűzoltószövetség.

Középen a Szövetség címere.

II/5. A hivatalos nyelve: Magyar

 

 

III. FEJEZET 

 

A SZÖVETSÉG CÉLJA, FELADATA

 

III/1.A Szövetség célja:

a) A tűzvédelem és a katasztrófavédelem érdekében tevékenykedő tagsága érdekeinek védelme és képviselete.

b) A tűzvédelmet, katasztrófavédelmet érintő jogszabályok kidolgozásában - felkérés esetén - részvétel, véleményezés, a végrehajtás elemzése, felülvizsgálat, módosítás és hatályon kívül helyezésre vonatkozó javaslattétel.

c) A tűzesetek megelőzésével, oltásával, a műszaki mentéssel, katasztrófa- elhárítással és az ezekkel összefüggő személyi és tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos szakmai véleményezés, javaslattétel.

d) A tűzvédelemmel, katasztrófavédelemmel kapcsolatos célkitűzések, feladatok, széleskörű tudatosítása, azok végrehajtása érdekében történő mozgósítás, a tűzvédelmi, katasztrófavédelemi felvilágosítással összefüggő tevékenység koordinálása.

e) Kapcsolatfelvétel és tartás más országok olyan szervezeteivel, amelyek hasonló módon fogalmazták meg a tűzvédelmi, katasztrófavédelemi védekezés feladatrendszerét, valamint azon hazai szervezetekkel, amelyek magukénak érzik a tűzvédelmi, katasztrófavédelemi érdekek érvényre juttatását. 

f) Szakmai képzés, továbbképzés - igény szerinti - segítése,  szakkönyvek, egyéb szakanyagok készíttetése, forgalmazása.

g) Gazdálkodás a rendelkezésre álló ingatlan és ingó vagyonnal, valamint a költségvetésében előirányzott pénzösszegekkel.

h) A tagjai szociális, sport, kulturális igénye kielégítésének segítése.

i) Együttműködik a Szent Flórián Alapítvánnyal, segíti annak tevékenységét.

III/2.A Szövetség feladata:

a)A tűzvédelem, katasztrófavédelem területén Tolna Megyében tevékenykedő szervezetek, jogi és magánszemélyek körének felmérése.

b)Feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a tűzvédelmi, katasztrófavédelemi feladatok hatékonyabb ellátását, ezeket széles körben tudatosítani, segítséget nyújtani a végrehajtásban, a működést gátló tényezők feltárásában, elhárításában.

c)Új tűzoltóságok szervezését elősegíti, esetenként kezdeményezi.

d)Képviseli tagjainak érdekeit a helyi, területi, valamint felsőbb szintű döntések kialakításánál, elősegíti azok realizálását. Közvetlen összeköttetést tart az önkormányzatokkal és a Magyar Tűzoltó Szövetséggel (továbbiakban: MTSZ).

e)Feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek tagjainak helyzete, munkakörülményei javítását elősegítik, szorgalmazni az önsegélyezés lehetőségét.

f)Szakmai képzést, továbbképzést elősegítő tanfolyamok, a tűzvédelmi, katasztrófavédelemi ismeretek bővítését célzó konferenciák, ankétok, versenyek és egyéb rendezvények lebonyolításába közreműködés. A tagok igényeinek megfelelően az ismeretek bővítésére, oktatások, szemináriumok szervezése.

g)A Szövetség céljait szolgáló vagyoni akkumuláció szorgalmazása.

h)Tagjainak a tagsággal és a tűzvédelmi, katasztrófavédelemi feladatok ellátásával összefüggő ügyekben tanácsadás.

 

 

IV. FEJEZET

 

A SZÖVETSÉG KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE

 

IV/1.A Szövetség önálló jogi személyként működő szervezet – civil, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek szövetsége. A Szövetség hatóköre Tolna megyei, működési területe Tolna megye területe.

IV/2. A Szövetség közfeladatok ellátásában együttműködő és közreműködő, a jelen alapszabályban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgáló közcélú és közhasznú tevékenységet folytató, egyesületi formában működő civil szervezet, mely tevékenységével hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

IV/3.A Szövetség a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik.

 

 

 

 

 

IV/4. A Szövetség tagegyesületein és tagjain keresztül, azok munkájának koordinálásával – az alábbi közfeladatokat látja el együttműködőként, közreműködőként, mint közhasznú tevékenységeket:  

a)      tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása;

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

2. § (2) bekezdése előírja: „A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.”.

33. §(1) „Az önkéntes tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette.

A 4. § r) pontja szerint: „önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;”

33/C. §107 (1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében

a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,

b) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,

c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,

d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.

b) a katasztrófákra való felkészülés;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

12. § (1) bekezdései szerint: A felkészülés és a megelőzés időszakában a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően:

a) biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg,

b) biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban,

18. § (1) bekezdései szerint: „Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek, az önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezetek részt vehetnek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában.

(2) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vehetnek részt.

c) a katasztrófák elleni védekezés és helyreállítás, újjáépítés;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

1. § (1) bekezdés szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat.

A (2) bekezdés szerint minden állampolgárnak és személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

A 2. § (1)-(2) bekezdése kimondja: (1) „A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

A 18. §(1) bekezdése szerint: „Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.”

d) a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában következményeinek felszámolásában való részvétel;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

 

1. § (1) bekezdés szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A (2) bekezdés szerint minden állampolgárnak és személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

A 2. § (1)-(2) bekezdése kimondja: (1) „A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

(2) A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat, az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.”

A 18. §(1) bekezdése szerint: „Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.”

e) a helyi közrend, a közbiztonság védelme;

f) állat-, környezet-, és természetvédelmi tevékenység;

g) a polgárok és javaik védelme;

h) az állami és önkormányzati vagyon megóvásában való részvétel.

 

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése szerint a települési önkormányzat feladatai:

13. §(1) „A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;”

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

           

3. § E törvény alkalmazásában:

5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

8. Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

9. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

16. § A polgármester a településen a védekezés során:

a) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet,

b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét,

e) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását,

 

 

V. FEJEZET 

 

A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

 

V/1. A tagsági viszony feltételei:

a) A Szövetség tagja lehet az a Tolna Megyei székhelyű, telephelyű, illetve fiók telephellyel rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, magán személy, pártoló tag aki/ amely magáévá teszi a Szövetség célkitűzéseit és aláveti magát a Szövetség alapszabályában foglaltaknak és ezekről a belépési nyilatkozatban nyilatkozik. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet küldöttje útján gyakorolja a tagra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Küldött a szervezet képviseletére jogosult vezető, vagy az általa írásban meghatalmazott személy.

b) Új tag felvételéhez a szervezet képviseletére jogosult vezető/ kérelmező magán személy aláírásával ellátott belépési nyilatkozatnak a Szövetség elnökségéhez való benyújtása szükséges. Az elnökség a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

c) A Szövetségnek pártoló tagja lehet az a természetes személy, szervezet, jogi személy, amely anyagi támogatásával, vagy alapítvánnyal járul hozzá a célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához.

 

 

V/2. A tag jogai:

a) Jogi személy/szervezet a küldöttje útján, magánszemély személyesen részt vesz a Szövetség által tartandó küldött taggyűléseken, a rendezvényeken.

b) Megválasztani a Szövetség tisztségviselőit, tisztségviselőnek bármely küldött megválasztható.

c) Minden, a Szövetség céljainak elérésében tett intézkedésben részt venni.

d) Minden, a Szövetség javára eső előnyökre igényt tarthat.

e) A Szövetség bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadni.

f) A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

V/3. A tag kötelességei:

a)Alávetni magát az alapszabály rendelkezéseinek, a küldött taggyűlés döntéseinek, a meghatározott tagdíjat minden év május 31.-ig befizetni.

b) Tevékenyen részt venni a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításában, maradéktalanul ellátni a számára adott megbízásokat.

c) Az éves tagdíj összege 6.000. Ft. azaz hatezer forint. A tagdíj befizetési módja átutalással történik. A tagdíj összegéről a küldöttgyűlés a tárgyévi küldöttgyűlésen határozatot hoz.

V/4. A tagsági viszony megszűnése:

-          a) a tag kilépésével;

-          b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

-          c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

-          d)  A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

A tagsági jogviszony felmondása

-          (1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

-          (2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

 

V/5. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

 

VI. FEJEZET 

 

A SZÖVETSÉG BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS

 

VAGYONKEZELÉSE

 

VI/1. A Szövetség bevételei:

a) Tagdíj

b) Gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

VI/2. A költségvetési támogatás:

a) A pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás.

b) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás.

d) Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás.

f) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege.

g) Az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel.

h) Más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány.

i) Befektetési tevékenységből származó bevétel.

VI/3. Az V/1.- V/2. pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

VI/4. A pártoló tagok saját elhatározásuk alapján vállalt tagdíjat fizetnek.

VI/5. A Szövetség a bevételeiből önállóan gazdálkodik a rá irányadó szabályok szerint.

VI/6. A Szövetség gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

VI/7. A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

VI/8. A Szövetség minden év első elnökségi ülésére, de legkésőbb március 31.-ig elkészíti az előző év beszámolóját, a mérleget (egyszerűsített mérleget), az eredmény kimutatást (eredmény levezetést), a kiegészítő mellékletet és a közhasznúsági mellékletet.

VI/9.A Szövetség ügyletei számlavezető pénzintézetnél történő lebonyolításához az elnök a titkárral közösen  jogosult aláírásra. A bankszámla feletti rendelkezésre a Szövetség elnöke önállóan jogosult.

VI/10. A Szövetség az általa okozott kárért, vagyoni kötelezettségeiért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint csak saját vagyonával felel, tagjai saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel.

VI/13. A Szövetség ügyvitele és a nyilvánosság biztosítása: 

a) A Szövetség küldött taggyűléséről készült jegyzőkönyveket és az elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyveket erre a célra rendszeresített gyűjtőben kell elhelyezni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntések hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét. A jegyzőkönyvekbe kérésére bármely tag betekinthet. A betekintés előzetes egyeztetés alapján a Szövetség irodájában biztosított, a betekintést írásban a Szövetség elnökétől, alelnökétől vagy titkárától kell kérni.

b)A küldött taggyűlés, az elnökség, az elnök és az ellenőrző bizottság által hozott határozatokat tételes szöveggel, határozat számával és a szavazati arányok megjelenítésével, a „határozatok tára” nyilvántartásba is el kell helyezni. A határozatok tárába bármely tag beletekinthet, a határozatról másolatot kérhet. A betekintés, vagy másolat kérés a Szövetség irodájában biztosított, a betekintést írásban a Szövetség elnökétől, alelnökétől, vagy titkárától kell kérni.

c) A Szövetség munka és gazdálkodási tervét, tevékenységről és gazdálkodásról szóló beszámolóit, közhasznúsági mellékletet a Szövetség internetes honlapján meg kell jelentetni.

d) A Szövetség által szervezett versenyek, vetélkedők, tanfolyamok és pályázat kiírását - a kiírás alapján részvételi feltételeknek megfelelő - tagoknak megküldi, a részvételi korlátozással nem érintett esetekben internetes honlapján is közzéteszi.

 

VII. FEJEZET 

 

A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

 

VII/1. A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján megalakított megyei szintű egyesület, melyet a megyében tevékenykedő jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek magánszemélyek hoznak létre.

VII/2. A Szövetség önálló jogi személy, amely a saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat.

VII/3. A Szövetség feladatát jelen alapszabályban foglaltaknak megfelelően látja el, tevékenységét a küldött taggyűlés döntései alapján az elnökség, illetve a tisztségviselők irányítják.

 

VIII. FEJEZET 

 

A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉSTISZTSÉGVISELŐI

 

VIII/1. A Szövetség szervei:

a) A küldött taggyűlés.

b)Az elnökség.

c) Az ellenőrző bizottság.

d)Valamint a küldött taggyűlés által létrehozott egyéb bizottságok.

VIII/2. A küldött taggyűlés:

a) A Szövetség legfelsőbb szerve a küldött taggyűlés, amely a Szövetség tagjainak egy-egy mandátummal rendelkező küldötteiből áll.

b) A küldött taggyűlésen a pártoló tagok, valamint meghívásuk esetén a nem tag önkéntes tűzoltó-egyesületek és más szervezetek képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt.

c) A küldött taggyűlés nyilvános.

d) A küldött taggyűlést az elnökség hívja össze. Annak időpontjáról és napirendjéről a megtartása előtt legalább 15 nappal a küldött taggyűlés valamennyi meghívottját elektronikus úton meghívóval értesíteni kell. Amennyiben a küldött taggyűlésre írásos anyag készül, azt a meghívóval együtt valamennyi tagnak meg kell küldeni véleményezésre elektronikus úton. A kiküldött elektronikus meghívóra és kapcsolódó dokumentumok fogadására az érintettek visszaigazolást tesznek. Írásban kell elkészíteni a Szövetség költségvetését, az éves munkáról szóló beszámolóját, a munkatervét, a közhasznú szervezet éves beszámolóját, valamennyi személyi kérdésben a döntést igénylő anyagot, valamint az alapszabály módosításának javaslatát, illetve a Szövetség munkáját alapvetően befolyásoló dokumentumokat.

VIII/3. A határozatképes küldött taggyűlés (50%+1fő) jóváhagyja a Szövetség éves beszámolóját nyílt szavazással a küldött taggyűlés megtartásának napján a napirendnek megfelelően.

VIII/4. A küldött taggyűlést össze kell hívni:

a) Szükség szerint, de legalább évenként egy alkalommal,

b) A küldöttek egynegyedének indítványára,

c) Ha az elnökség az összehívásról dönt,

d) A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség kezdeményezésére.

VIII/5. A küldött taggyűlés határozatait általában egyszerű szó- (szavazat) többséggel nyílt szavazással hozza. A határozatképességhez legalább a tagok 50%-a + egy fő jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül ugyanazzal a napirenddel újabb küldött taggyűlést kell összehívni, amelyet a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni. Erre a meghívóban fel kell hívni a tag figyelmét.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 VIII/6. Titkos szavazást kell elrendelni - az alakuló küldött taggyűlés kivételével - valamennyi személyi kérdésben való döntésnél.

VIII/7. A küldött taggyűlést a Szövetség elnöke - távollétében az alelnök - vezeti. Arról jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a küldött taggyűlés helyét, időpontját, a résztvevők és távolmaradók névsorát a jelenléti íven mellékelve, a küldött taggyűlés elfogadott napirendjét, annak előadóját, a szavazás eredményét a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve ha lehetséges feltüntetni a határozatot támogatók és ellenzők nevét, és a határozattal elfogadott döntéseket.

VIII/8. A jegyzőkönyvet a levezető elnök a titkár és két résztvevő tag aláírásával kell hitelesíteni.

VIII/9. Az érvényben lévő rendelkezések, valamint az alapszabály keretei között a küldött taggyűlés határozatot hoz, illetve dönt a Szövetséget érintő fontosabb ügyekben, így különösen kizárólagos jogkörben:

a) A megalakuláskor egy évre, majd pedig ötévenként titkos szavazással megválasztja a küldött taggyűlés által választott jelölőbizottság és szavazatszámláló bizottság közreműködésével a tisztségviselőket: az elnököt, a négy alelnököt, az ellenőrző bizottságot és a titkárt. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni

b) Jóváhagyja a Szövetség alapszabályát, annak módosításait, a feladattervet, a költségvetési tervet, a vagyonmérleget, valamint az elnökség éves munkájáról szóló beszámolót és a közhasznú szervezet éves beszámolóját, valamint felhatalmazást ad az elnökségnek, hogy az éves költségvetési tervet - amennyiben szükséges – saját hatáskörében módosítsa.

c) Megvitatja, elbírálja a küldött taggyűléshez címzett beadványokat. Dönt a tagfelvételről és a tagság megszűnéséről.

d) Határoz a Szövetség átszervezéséről, az MTSZ-be való ki és belépéséről, feloszlásáról és ez esetben a Szövetség vagyonával kapcsolatos további intézkedésről.

e) Fegyelmi ügyekben elbírálja a beérkezett fellebbezéseket. A kizárásról titkosan, írásbeli szavazással dönt.

f)    Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

  Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

  A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

   A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

g)Dönt a tisztségviselők tiszteletdíjáról.

h)Küldötteket delegál az MTSZ szerveibe.

i) A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

VIII/10. Az elnökség:

a) A Szövetség ügyeit két küldött taggyűlés közötti időszakban intézi, esetenként átruházott   jogkörben a küldött taggyűlés nevében jár el.

b) A elnökség alap létszáma: 7 fő

c) Tagjai: elnök, valamint négy alelnök, (önkéntesek – létesítményiek – önkormányzatiak és a vállalkozók képviselője, az első három alelnök küldött is a Magyar Tűzoltó Szövetség tagozatába),titkár és egy fő elnökségi tag.

VIII/11. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét nem korlátozták a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.

(2) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül.

(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(5) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

VIII/12. Szükség szerint, de legalább félévenként ülést tart. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Rendkívüli ülést kell 8 napon belül összehívni az elnökség bármely tagjának indítványára. Az elnökségi ülések nyilvánosak.

Az elnökségi ülések összehívása a tárgyi időpont és hely megnevezésével elektronikus úton kiküldött meghívóval történik az ülést megelőző 10 nappal. A meghívó tartalmazza a napirendi pontokat. A kiküldött elektronikus meghívóra és kapcsolódó dokumentumok fogadására az érintettek visszaigazolást tesznek.

VIII/13. Az elnökségi ülés határozatképességéhez 4 fő jelenléte szükséges.  Az elnökségi ülésen a határozathozatal nyílt szavazással történik. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.  A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

VIII/14. Az elnökségi ülésekről a titkárnak jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az ülés időpontját, tárgyát, a jelenlévők számát, a hozzászólásokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve ha lehetséges feltüntetni a határozatot támogatók és ellenzők nevét. és a hozott határozat szövegét. Az elnökség határozatát a határozathozataltól számított 8 napon belül írásban közli az érintettekkel. A jegyzőkönyvet legalább 10 évig meg kell őrizni. Az elnökségi határozatokat a Szövetség internetes honlapján is meg kell jelentetni. 

VIII/15. Az elnökség valamely tagjának lemondása, vagy tagsági viszonyának megszűnése esetén a tisztség betöltéséről a legközelebbi küldött taggyűlés határoz.

VIII/16. Az elnökség munkájáért a küldött taggyűlésnek felelős.

VIII/17. Az elnökség feladata:

a) Megszervezi és végrehajtja a jogszabályokban, egyéb rendelkezésekben, az alapszabályban, valamint a Szövetség küldött taggyűlése által meghatározott feladatokat.

b)Elkészíti és a küldött taggyűlés elé terjeszti a beszámolókat és a közhasznú szervezet éves beszámolóját.

c)Az elfogadott beszámolót és a közhasznúsági mellékletet letétbe helyezi.

d)Előkészíti a határozati és egyéb javaslatokat, a Szövetség költségvetését.

f)Munkakapcsolatot tart fenn a Szövetség jogi személyi, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező tagjaival.

g)Dönt - a jóváhagyott költségvetés keretei között - a Szövetség anyagi eszközeinek felhasználásáról, a beszerzett anyagok, eszközök elosztási hányadáról és a beszerzésekről,

h)Összehívja a küldött taggyűlést.

i)Az elnökség üléseire az ellenőrző bizottság elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni.

j)Jóváhagyja a Szövetség belső szabályzatait.

k)Együttműködik a Szent Flórián Alapítvány Elnökével és Kuratóriumával segíti munkájukat.

VIII/18. A Szövetség nevében készített dokumentumok, értékelések, tájékoztatók, csak az elnökség többségi helyeslő állásfoglalása után továbbíthatók az érintettek felé.

VIII/19. Az elnök, a négy alelnök, a titkár, az örökös tiszteletbeli elnök szavazati joggal rendelkezik.

 

VIII/20. Az ellenőrző bizottság feladatai:

a) Háromtagú ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi a Szövetség ügyvitelét, a pénzügyi bizonylati fegyelem betartását.

b)Az ellenőrző bizottság az ügyrendjét maga készíti el, azt a küldött taggyűlés hagyja jóvá. Az ellenőrző bizottság köteles beszámolni a küldött taggyűlésnek. Az ellenőrző bizottság vezetője az elnökségi ülések állandó meghívottja. A bizottság üléseit a bizottság vezetője hívja össze és vezeti, a bizottság tagjai e minőségben személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs. Az ellenőrző bizottság ülését össze kell hívni szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal. A bizottság összehívását a bizottság bármely tagja kezdeményezheti az ok és cél megjelölésével. A bizottság ülését a bizottság vezetője hívja össze elektronikus meghívó kiküldésével, az ülést megelőző 15 nappal korábban. A meghívóban közölni kell az ülés tervezett helyét, időpontját és napirendi pontjait, amennyiben előzetes írásos anyag készült azt a meghívóhoz csatolni kell.

c) Az ellenőrző bizottság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottság legalább két tagja jelen van. A bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az ellenőrző bizottság üléséről a bizottság vezetője jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlevő tagok megnevezését, az ülés tárgyát és napirendi pontjait. Az egyes hozzászólások rövid, tömör tartalmát, a bizottság által hozott határozatot tételes szöveggel és a határozat számát. A bizottság által hozott határozatot 8 napon belül meg kell küldeni elektronikus úton is a Szövetség elnökségének. Az ellenőrző bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legalább 10 évig meg kell őrizni.

d) Félévenként tételesen ellenőrzi a Szövetség pénztári okmányait anyag- és pénzgazdálkodását, erről jegyzőkönyvet készít.

e) Ellenőrzi a Szövetség pénztárába történő esedékes befizetéseket.

f)Megvizsgálja az éves költségvetés felhasználását és a következő évi költségelőirányzat összeállítását.

g)Ellenőrzési tapasztalatairól jegyzőkönyvet készít, arról évenként az elnökségnek,  és a küldött taggyűlésnek beszámol.

VIII/21. A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI:

VIII/21/1. A Szövetség elnöke:

a) Tevékenységét társadalmi feladatként látja el. A küldött taggyűlés döntése esetén tiszteletdíjas.

b) Általános jogkörrel képviseli az egyesületet.

c) Felügyeli a Szövetség alapszabályszerű működését.

d) Felügyeletet gyakorol az elnökség működése felett.

e)Összehívja az elnökségi ülést, azon, valamint a küldött taggyűlésen elnököl.

 f) Az elnökségi üléseken, szavazategyenlőség esetén dönt.

g)Jogosult pénztár és könyvvizsgálatot tartani.

h)Kiadmányozza a Szövetség leveleit.

 i) Utalványozza a Szövetség költségvetésében foglaltak szerinti beszerzéseket, a gazdálkodási szabályzat alapján.

j) A dokumentumok továbbítása során előtérbe helyezi az elektronikus levelező rendszer előnyeit.

k) Kiállítja az iratokba történő betekintési engedélyt a kérelem benyújtását követő 15 napon belül.

l) A Szövetség közhasznú szolgáltatásával kapcsolatos információkat, beszámolókat, határozatokat a titkár útján közzéteszi a Szövetség honlapján.(www.tmtuzoltoszov.hu)

 

VIII/21/2. A Szövetség alelnökei (tagozatvezetők):

a)      Tevékenységüket társadalmi feladatként látják el

b)     Főbb feladataik: Közreműködnek a szervezeti munkában, részt vesznek a küldött taggyűlés elé terjesztett anyagok elkészítésében, elvégzik az elnökség, illetve az elnök által reájuk bízott munkát. Helyettesítik a Szövetség elnökét akadályoztatása esetén. Írásbeli meghatalmazással, az alelnökök közül valamelyiküket felhatalmazhatja helyettesítésre. A meghatalmazásban a helyettesítés tartamát, módját és idejét pontosan rögzíteni kell,

VIII/21/3. A Szövetség titkára:

a)Tevékenységét társadalmi feladatként, a küldött taggyűlés döntése alapján tiszteletdíjasként esetleg főállásban látja el. A titkár a Szövetség honlapjának gondozásáért tiszteletdíjban részesül.

b) Főbb feladatai: az elnök megbízásából (A meghatalmazásban a helyettesítés tartamát, módját és idejét pontosan rögzíteni kell. ) képviseli a Szövetséget, utalványozza az elnök távollétében a Szövetség költségvetésében foglaltak szerinti beszerzéseket, a gazdálkodási szabályzat alapján, vezeti a Szövetség küldött taggyűlésének és elnökségi üléseinek jegyzőkönyveit, gondoskodik a Szövetség honlapjának működtetéséről, valamint az aktuális információk közzétételéről az elnökkel történt egyeztetésnek megfelelően.

c) Felfekteti a küldött taggyűlés jelenléti ívét, vezeti a küldött taggyűlés jegyzőkönyvét, rögzíti a döntések tartalmát, illetőleg az azzal kapcsolatos határozatokat, melyben feltünteti a szavazati arányokat (igen, nem, tartózkodott szavazatok száma), valamint lehetőség szerint feljegyzi a támogató és ellenző személyek neveit.

d) A hozott döntésekről szóló határozatokat 30 napon belül közzéteszi a Szövetség honlapján.(www.tmtuzoltoszov.hu) (face-book)

VIII/21/4. Adminisztrátori feladatokat ellátó megbízott:

a) Tiszteletdíjas

b) Intézi a Szövetség levelezéseit, iktat, postáz,

c) Kezeli a Szövetség irattárát és bélyegzőjét.

d) Végzi a közérdekű önkéntes regisztrációval és nyilvántartással kapcsolatos ügyeket.

e) Az elnökhöz benyújtott irat-betekintési engedély alapján – egyeztetést követően – biztosítja az iratokba történő betekintést.

VIII/21/5. Önkéntes, Létesítményi, Önkormányzati tagozat Tartalék küldöttek:

a)      A három tagozat küldöttjei mellé a küldöttközgyűlés tartalék küldötteket választ, megbízatásukat az elnökséggel azonos időszakban látják el.

b)     Tevékenységüket társadalmi munkában végzik.

c)      A küldött alelnökök elfoglaltsága esetén képviselik a tagozati – országos küldött közgyűlésen Tolna megyét.

 

 

IX. FEJEZET 

 

A SZÖVETSÉG KÖZHASZNÚ MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZEMÉLYI SZABÁLYOK

 

IX/1. A küldött taggyűlés valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

IX/2.  Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

IX/3. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

a)a küldött taggyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a Szövetség döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a Szövetség e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

IX/4. A Szövetség megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

IX/5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

X. FEJEZET 

 

VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

X/1. A Szövetség megszűnik:

a) Ha megszűnését a küldött taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel kimondja.

b)Ha más szövetséggel való egyesülését a küldött taggyűlés kimondja.

c) Bíróság dönt megszüntetéséről.

X/2. A Szövetség elnökségéből és tagságából ki kell zárni azt a személyt:

a) Akit a bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen elítélt.

b) Akinek a magatartása ellentétben áll a Szövetség célkitűzéseivel, súlyosan megsérti az alapszabályban foglaltakat, akadályozza a Szövetség működését, tevékenységét.

X/3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályokban, rendelkezésekben foglaltak az irányadók.

Jelen alapszabályt a Tolna Megyei Tűzoltószövetség 1991. április 27-én megtartott alakuló ülése tárgyalta és elfogadta.

 

Tóth Ferenc sk.                                                                                 Csőglei István sk.

titkár                                                                          elnök

 

 

A Tolna Megyei Bíróság a PK. 60.058/1991/4. számú végzésével a 445. sorszám alatt nyilvántartásba vette 1991. június 10. napján.

 

 

Az alapszabály módosítást a 2017. március 11.-én megtartott küldöttgyűlés a 12/2017. illetve a 14/2017. számú határozataival elfogadta.

 

 

                       Hollósi Tibor                                                              Gergelics István

                             titkár                                                                             elnök

 

 

 

 

Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség (c) 2008 Minden jog fenntartva!
Készítette: