A Múzeum nyitvatartása
Nyitva tartás:
A Bonyhádi Tűzoltómúzeum a hét minden napján „Éjjel - Nappal” várja kedves vendégeit. Tárlatvezetésre bejelentkezni az alábbiak alapján lehet:
  • A Galaxis utazási irodán keresztül a 06 74 451-401-es telefonszámon
  • A Bonyhádi Tűzoltóságon keresztül, munkanapokon, 8:00 – 16:00-ig, a 06 74 451-715-ös telefonszámon
Egy kis tárlatvezetés
 
1.

A kiállítás megtekintését a nagyteremben az utazási irodán át történt belépéskor kezdjük. Az első tablón meg emlékezünk arról, hogy kik hozták létre ezt a létesítményt. Foglalkozunk azzal, hogy a középkortól indultunk és napjainkig jutottunk el. Foglalkozunk azzal, hogy akkor nagyon tűzveszélyes épületeket hoztak létre. A házak tetejét náddal sással feddték. Elegendő volt egy szikra és lángba borult. A szorosan egymás mellé épített épületeken, a gyenge szél is tűzvihart hozhatott létre. Egész falvak égtek le, A tűzoltó eszközök is kezdetlegesek voltak. A céhek tagjait kötelezték arra, hogy oltásra alkalmas eszközöket tartsanak készenlétben, és az oltásban rész vegyenek Ezen a tablón vagy egy kép. Karl Hübner festette." Szerencsés visszatérés" a címe. Két okból is szerencsés, mert egy gyermeket hoz ki az égő házból, másrészt ilyen létrán való közlekedéshez is szerencse kell.
2.

A második tablón foglalkozunk a gyújtogatásokkal, meg azzal, hogy valaha a háborús harcmodor szerint tüzes nyilakkal igyekeztek fölgyújtani az ellenfél táborát. Tehették ezt, mert akkor az épületek teteje nádból vagy sásból készült. A táborlakók egy része ki volt képezve a tűz oltására.
3.

A vitrinben a tűz figyelést és a jelzését mutatjuk be. A templomok tornyaiban őrséget állítottak. Ha tűzet észleltek a harang kongatásával jelezték. Egy zászlóval, éjjel pedig rúdra kötött lámpával jelezték, hogy melyik irányban van a tűz. A híres Soproni és Veszprémi tűztornyokat látjuk. Később az kongatás számával jelezték, hogy mely területen van a tűz. Helyenként a figyelem felhívására, mozsárágyút használtak. A távíró megjelenésével egyezményes jelet adtak az ügyelet részére. Ebben a vitrinben helyeztük el Tokai József 12 éves szekszárdi gyerek bűnperéről szóló jegyzőkönyvet. A gyerek arra volt kíváncsi hogyan ég a szalma. Ezért parazsat dugott a kazalba. Az erős szélben 1825. május 25-én mintegy ezer épület égett le. A gyereket pallos általi halállal büntették. Aztán megkegyelmeztek, de egy évig vasban tartották és negyedévenként 25 botütést vertek rá. Még egy jegyzőkönyv is van a vitrinben Ferenczi Zsuzsa négy családos, faddi asszony pere. A szomszéd házát gyújtotta fel és egész utcasor égett le. "A hóhér pallosa által az élők számából ki töröltetni rendeltetett" és 1830. április 2-án ki végezték.
4.

A következő vitrinben a tűzvédelem szabályozásairól teszünk említést. Foglalkozunk a falu őreivel, a bakterokkal. Éjjel járták az utcát és minden órában énekeltek, hogy ellenőrizni tudják az ébrenlétüket. Ezekből helyeztünk el. Régen a pipázástól keletkezett a legtöbb tűzeset. Ilyen pipasorozatot láthatunk. Megbüntették, aki fedél nélküli pipázott.
5.

Kezdetleges oltó eszközöket látunk. Az oltás akkor lett eredményesebb, amikor az ember megismerte a víznek a tűzre való hatását. Fából készült vedrekkel, rocskákkal hordta a vizet és oltotta, a tűzet. Fejlettebb eszköz volt a vízi puska.
6.

Az ablak alá egy szívagyút helyeztünk el. Ez már modernebb eszköz volt Eleinte szántalpakra helyezték és így húzták a helyszínre Később kerekeket tettek alá. Úgy hívtuk, hogy lovas, kocsi-fecskendő.
7.

A következő vitrinben Jan Van der Heine képét látjuk. Holland festő volt, de a tűzoltással is foglalkozott A fecskendőkről tömlővel vitte a vizet a tűzre. Az ő nevéhez kapcsolódik, az un. Hollandi anya, mint csatlakozó elem. Tűzoltó taktikai könyvet írt. A szemközti falon lévő nagy kép az ő könyvéből való. Gondot jelentett a tűz oltásánál, hogy ki az oltás irányítója. Ezért ilyen tollakkal je1ölték meg.
8.

A harangláb melletti tablón egy Szekszárdi rendeletet helyeztünk el .A céh-mesterekre bízta az oltást. Minden szakmának a hozzá illő szerszámokat kellett elkészíteni, vele a tűz oltásánál megjelenni.
9.

A harang sok hírnek, vésznek, volt jeladója.Meghúzták a háborúk idején, jelezték, a tűzet. Imára hívták a népet, harangoztak, ha vihar jött, hogy a veszélyes felhőket szét- oszlassák. Ezt a fából faragott székely gótikus harang¬lábat, a Szedres községi Bezerédj birtokról gyűjtöttük be és helyeztük el.
10.

A régi építkezéseknél, amikor a tűzoltását a vízhiány gátolta, a tűz útjába eső egy van ketté épületet lebontottak. Ezzel az éghető anyagot eltávolították és a tűz nem terjedte tovább. A bontásra az akkori jogszabályok is lehetőséget adtak. Ezekkel, a tűzhorgokkal, kapacsokkal végezték a bontást. A létrákkal pedig a házak tetejére tudtak fölmenni. Ott az oltást vödrökkel és rocskákkal végezték.
11.

A végfalon lévő nagy képet Jan Van der Heine, könyvéből másolták. Amszterdamban, 1673-ban kigyulladt az admiralitás épülete. Ennek az oltását festette meg.
12.

Az ablaknál szintén, egy kocsi-fecskendőből ki emelt szívagyút helyeztünk el.
13.

A következő vitrinben a szívagyúkhoz tartozó alkatrészeket, szívó és nyomó szelepek láthatók.
14.

A Pesti Hengerművek Vasöntvény Gyárában készült szivattyút helyeztünk el.
15.

A vitrinben Kőszegi Márton által elkészített légzés-védő felszerelés látható.
16.

A terem közepén un. Gólyanyakú fecskendőket látunk. A sugárcsöve szinte minden irányban forgatható, ezért nevezték gólyanyakúnak. Nagyon közel kellett állni az égő épülethez, hogy az oltás végezhető legyen. Ezeknél korszerűbb volt, a galéria előtt álló kocsi - fecskendő, mert ehhez szívó és nyomó oldali tömlők is voltak.
17.

Az oldalfal egyik oldalán képsort látunk a Budapesti Tűzoltóság életéből. Ott látható egyenruhában József főherceg is. A Másik oldalfalra Flórián szobrokról készített kép sort helyeztünk el. Középütt pedig egy fából készült 52 kilós Flórián szobor látható.
18.

A galérián a Bonyhádi önkéntes és állami tűzoltóság történetéből helyeztünk el tárgyakat.

A kis szertár elrendezése


Az épületben a valamikor Hőgyész községben lévő tűzoltó szertárat mintáztuk meg. A belső elrendezése is úgy történt, ahogy akkor egy szertár kinézett. Födéme az épületnek nem volt. Az összekötő gerendákra helyezték a tömlőket száradni. Baloldalon egy fekvő vitrinbe történeti könyveket helyeztünk el. Utána a falon egy csengő van. Ezzel történt a riasztás, amikor ügyeletet láttak el. A lovak a szertár melletti fészerben voltak. A sarokban egy 400 liter/ perces kismotor¬fecskendő. Mellette egy mozdony-fecskendő. Azért nevezték így, mert a szivattyú a kocsiról leemelhető, le mozdonyítható. Ezzel közelebb került a kút vízéhez. A Teodolf - Dittrich gyár készítette. A Következő Kőhler István által gyártott kocsi-fecskendő. Különlegessége, hogy a kerekek csapágyon forognak. A középütt látható kocsi-fecskendő Szekszárdon készült Wágner Károly harang öntő készítette a szivattyút. Az árusítását Jilk László végezte. Csak nyomó fecskendő. A tartályába hordták a vizet, és onnét pumpálták tovább. Egy szívó - nyomó, de emelt medencéjű fecskendő következik. Teodolf Dittrich készítette. Utána a hatszáz literes lajt Köhler István gyártmánya. A falon létrák, kazalvágó van elhelyezve. Mellettük egy targoncára szerelt szén-dioxid gázzal oltó, készülék.

A sarokban Tarnóczi Gusztáv által 1936-évbven készített vonuló szer. Hat fős legénység vonulhatott vele. Rajta sisakok, mászó övek, motoros fecskendő és tömlők vannak elhelyezve.



Köszönjük a látogatást


Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség (c) 2008 Minden jog fenntartva!
Készítette: